A leggondosabban berendezett �s karbantartott akv�riumokban is fel�theti a fej�t valamilyen betegs�g. Sajnos nagyon is elk�pzelhet�, hogy n�ha bevisz�nk olyan mikrob�kat, parazit�kat a halaink k�z�, melyek betegs�get okoznak. R�ad�sul az akv�rium olyan z�rt ter�let, melyben mind a sz�r�s k�r�lm�nyei, mind a magas h�m�rs�klet kedvez az �rtalmas szervezetek elszaporod�s�nak. Mivel az akvarisztika nem t�l r�gi kedvtel�s, a betegs�gek t�neteir�l m�g el�g kev�s a pontos tudom�nyos adat, ez�rt a kezel�s�k is sokszor bizonytalan. A leggyakrabban el�fordul� betegs�gek viszonylag k�nnyen felismerhet�k, �s ma m�r egyre t�bb olyan kezel�s �s elj�r�s l�tezik, ami hat�sosnak bizonyul a betegs�gekkel szemben.

A betegs�gek felismer�se

Vannak bizonyos jelek, melyekb�l k�vetkeztetni lehet arra, hogy halaink k�z�l valamelyiknek probl�ma van az eg�szs�g�vel. Ha �gy l�tjuk, hogy egy hal beteg, el�sz�r gy�z�dj�nk meg arr�l, hogy minden k�sz�l�k, kieg�sz�t� stb. j�l m�k�dik-e az akv�riumban. Ha kider�l valami hiba vagy hi�nyoss�g, hamar megoldhat� a probl�ma.

A viselked�s

Ahhoz, hogy �szrevegy�k egy hal viselked�s�ben a rendelleness�get, tudnunk kell, milyen a norm�lis viselked�se, m�rpedig ez nem mindig �s nem minden halfajn�l t�nik fel azonnal. Pedig nagyon sok apr� jel van, amib�l k�ros �llapotra k�vetkeztethet�nk. Tudni kell, hogy egy eg�szs�ges hal mindig energikus. Ha egy hal kimer�lten vonszolja mag�t a medence alj�n, ha m�sk�pp viselkedik, mint ahogy mindig szokott, akkor el kell gondolkozni azon, hogy mi lehet ennek az oka. A rendezetlen vagy szab�lytalan �sz�sb�l valamilyen parazita jelenl�t�re vagy rossz v�zmin�s�gre k�vetkeztethet�nk. A test�t valamihez hozz�d�rg�l� halnak is probl�m�ja van az eg�szs�g�vel.

Mire figyelj�nk

Egy hal testform�ja �ltal�ban szab�lyos �s hossz�k�s. A lefogyott g�rb�lt, deform�lt test� halnak valami baja van, de ha t�l k�v�r, az is azt mutatja, hogy nem eg�szs�ges. A lokaliz�lt, vagyis egy helyre koncentr�l�dott k�v�rs�g daganatra utalhat. A sz�n, f�leg a sz�n �l�nks�ge szint�n fokm�r�je a hal eg�szs�gi �llapot�nak: a fakul� sz�n rossz jel.

A szem

A szem mindig �rulkodik a k�ros �llapotr�l. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt �ttetsz� �s csillog�. A f�tyolosan feh�r szem vagy egy elszigetelt feh�r folt a szemen sebes�l�st vagy betegs�get jelent. Az abnorm�lisra duzzadt szem a szemek betegs�gre (exophtalmus) utalnak. A hal sebes�l�s miatt is elvesztheti szeme vil�g�t, de ezt �ltal�ban nem sokkal �li t�l.

Az eg�szs�ges �llat �sz�i ki tudnak bomlani, csorb�tatlanok, nincsenek rajtuk foltok vagy m�s gyan�s nyomok. A halak k�z�tt gyakori a vereked�s, minek k�vetkezt�ben az uszonyaikb�l apr� foszl�nyok hi�nyozhatnak, de ezek a s�r�l�sek k�nnyen behegednek �s a megrong�l�dott r�szek is regener�l�dnak. De ha egy hal �sz�inak nagys�ga regener�l�d�s helyett fokozatosan zsugorodik, akkor feltehet�en sz�vetelhal�sban szenved (nekr�zis) �s hamarosan elpusztul. M�s betegs�gek k�vetkezt�ben v�resek lesznek az �sz�k. Az is el�fordul, hogy hib�tlannak t�nnek, de alig mozdulnak �s teljesen a hal test�hez lapulnak: ez is betegs�gre vagy a v�z rossz min�s�g�re utal.

A halak b�r�n �s pikkelyein �pp�gy lehetnek szokatlan jelek �s nyomok, ahogy m�s szervein is. A b�r sokf�le betegs�g c�lt�bl�ja: a szabad szemmel is l�that� parazit�k, a b�rsonyos kin�zet, a feh�r pettyek vagy a feh�r f�tyolszer� foltok elszaporod�sa, v�g�l a fel�ll� pikkelyek mind betegs�gre utalnak. Ritk�bban, de az is el�fordul, hogy lyukak keletkeznek a fej k�r�l, k�l�n�sen a Cichlidae-k �s egyes tengeri halak test�n. Sok m�s betegs�ggel egy�tt a fek�lyesed�s is j�l kezelhet�, ha id�ben �szrevessz�k. Ezt a Tanganyika-t�b�l sz�rmaz� b�lcs�sz�j� halat s�rg�sen el kellett k�l�n�teni, nehogy telesz�rja az akv�riumot bakt�riumokkal.

Mi okozza a betegs�geket

Az akv�riumokban jelentkez� betegs�gek t�bbs�g�t �ltal�ban mikroszkopikus l�nyek (mikroorganizmusok) okozz�k. A fert�z�sek�rt a v�rusok, bakt�riumok, az egysejt�ek (protozo�k) �s a gomb�k a felel�sek. De vannak nagyobb �llatok is (f�rgek, apr� r�kok, atk�k), melyek parazitak�nt �lnek a halakon �s betegg� teszik �ket. Ezek a parazit�k az akv�riumba ker�lve k�nnyen elszaporodhatnak.

Azokat a szervezeteket, melyek a betegs�geket el�id�zik, k�rokoz�knak nevezz�k: ezek lehetnek v�rusok, bakt�riumok, parazit�k, �s a legk�l�nb�z�bb m�don ker�lhetnek be az akv�riumba. Egy �j hal, egy �j n�v�ny mindig fert�z�skock�zatos jelent, �rtalmas parazit�kat is hozhatnak magukkal. M�g egy l�tsz�lag eg�szs�ges hal is lehet betegs�ghordoz�, csak m�g nem l�tszik rajta.
A parazit�k gyakran pete vagy l�rva form�j�ban ker�lnek az akv�riumba. A l�rv�k, �ltal�ban m�g a szabadban, v�gigj�rnak egy bizonyos fejl�d�si ciklust, melynek folyam�n egy vagy t�bb k�zvet�t� sz�ll�sad� (mad�r, csiga) hordozza �ket, �s csak azut�n ker�lnek a mi halaink k�zel�be. A madarak persze a v�zben nem okozhatnak probl�m�t, de a csig�k igen: az akv�riumba ker�lve gyakran a csig�k telep�tik be a parazit�kat. A tengeri planktonok �s a term�szetb�l beszerzett �l� t�pl�l�k szint�n hordoz�ja lehet a fert�z�seknek �s parazit�knak. Ha t�bb akv�riumunk van, nagy a kock�zata annak, hogy a fert�z�seket �s parazit�kat �tvissz�k egyikb�l a m�sikba. El�g a nedves kez�nk vagy egy rosszul fert�tlen�tett eszk�z, �s m�ris fert�z�tt lesz az eg�sz berendez�s�nk.

A halak sokszor ‚eg�szs�ges hordoz�i" egy betegs�gnek, vagyis van benn�k egy olyan k�rokoz�, mely m�g nem okoz t�neteket. A betegs�g gyakran egy stressz miatt t�r ki, m�skor a h�m�rs�klet, a v�z pH-ja, kem�nys�ge v�ltozik meg hirtelen, vagy valami teljesen m�s, a halakat gyeng�t� ok aktiviz�lja a k�rokoz�kat. Cs�kkenhet a hal term�szetes v�dekez� rendszere (immunit�sa) is, minek k�vetkezt�ben k�nny� pr�d�ja lehet a fert�z�seknek. Az akv�rium egy z�rt vil�g, ez�rt a k�rokoz�k szaporod�sa nagyon felgyorsulhat benne, hiszen maga a v�z seg�ti el�, hogy a halak �rintkezzenek a fert�z� bakt�riumokkal, v�rusokkal �s parazit�kkal. A v�z h�m�rs�klete is kedvezhet a nem k�v�nt organizmusok szaporod�s�nak. �m a betegs�gek terjed�s�nek leggyakoribb oka az, hogy egy z�rt akv�riumnak mindig sokkal s�r�bb a „n�pess�ge", mint a term�szetes vizek�, �s a k�rokoz�nak sokkal nagyobb es�lye van arra, hogy egy megfert�zhet� hallal tal�lkozzon. mint ha a term�szet szabad vizeiben lebegne.